Titánötvözet lemez szuperplasztikus alakítási módszere
A titánötvözet lemezek szuperplasztikus alakítási módszerei nagyjából a következő három típusra oszthatók: (1) vákuumformázás; (2) légnyomás-alakítás (fúvóformázás); (3) kompressziós fröccsöntés (kapcsolt formázás). Az első kettő a műanyag (vagy üveg) termékek előállításának általános módja. A titánlemez szuperplasztikus alakítása a viszkózus vagy félviszkózus áramlási deformációhoz tartozik, így kisnyomású alakítás is alkalmazható. A légnyomásos alakítás kombinálható vákuumformázással is.
1. Vákuumos alakítási módszer
A vákuumformázási módszer lyukasztásos módszerre és stancolási módszerre osztható.
A lyukasztásos módszer olyan alakítási eljárás, amelyben a felmelegített gyapjú adszorbeálódik a lyukasztón, és az alkatrész belső alakjával rendelkezik. Olyan alkatrészek kialakítására szolgál, amelyek nagy belső méretpontosságot igényelnek. A szerszámeljárás olyan alakítási eljárás, amelyben a felmelegített gyapjút egy alkatrész alakú szerszámon adszorbeálják. Nagy méretpontosságot igénylő alkatrészek kialakítására szolgál. Általánosságban elmondható, hogy az előbbit mély, az utóbbit pedig sekély tartályok kialakítására használják.
A vákuumformázás is egyfajta légnyomás-alakítás, de az alakítási nyomás csak egy légköri nyomás lehet. Emiatt a titánlemezeknél csak vékony vastagságú, egyszerű formájú, finom görbületű részek alakíthatók ki. Nem alkalmas vastag vastagságú, összetett formájú és súlyos deformációjú alkatrészek alakítására.

2. Légnyomásos formázási módszer (fúvásos formázási módszer) Ez egy speciális kidudorodási eljárás.
A hagyományos domborítási eljárásokat mechanikus, hidraulikus vagy robbanásszerű kidudorodással érik el. A felhasznált nyomás és energia viszonylag magas, és az anyag plaszticitásának korlátja miatt az alakváltozás mértéke általában nem túl nagy. A fúvóformázás egy olyan öntési módszer, amellyel kis energiával és alacsony nyomással nagy deformáció érhető el. Ez egy lemezalakító technológia, amely eltér a hagyományos műszaki koncepcióktól. Mivel a fém az alakváltozási folyamat során szabadon van, ezért szinte az összes energiát az alakváltozási munkálatok során felhasználják, és a súrlódási veszteség nagyon kicsi (szabadfúvásnál nincs súrlódási veszteség), ami alapvetően különbözik a többi sajtolási formálástól.
A fúvásos formázás szabadfúvásra és fröccsöntésre osztható. Az öntőformán belüli fúvásos formázást a félformás formázás jellemzi, amely hasonló a vákuumformázáshoz, és szintén stancolásra és kompressziós öntésre oszlik; a különbség az, hogy a fröccsöntési nyomás nagyobb lehet egy atmoszféránál, és a levegőforrás rendszer képes beállítani a nyomást, így alakzatokat lehet gyártani Komplex alkatrészek nagy görbületi változással.
(1) Szabad fúvásos formázási módszer
Ez egy egyszerű fúvóformázás. Jellemzője, hogy nem használnak formát, és a fújt jellemző részek gömb alakúak.
(2) Lyukasztásos formázási módszer
Ezzel a módszerrel zárt nyomásteret kell kialakítani a titánlemez pamut külső oldalán. Miután a titánlemezt szuperplasztikus hőmérsékletre hevítik, sűrített gáz nyomása alatt a gyapjú szuperplasztikus deformáción megy keresztül, és fokozatosan közeledik a forma felületéhez, amíg az megegyezik a formával. Tökéletes illeszkedés a forma felületével azonos alkatrészek előállításához. Az öntött részek belső felülete nagy méretpontossággal, pontos formával és nagy oldalaránnyal rendelkezik. Az öntőforma feldolgozása egyszerűbb, de a formázás nehézkes, az alapanyagok pedig drágák. Az így kialakított rész alja vastagabb, mint a környező rész.
(3) stancolási módszer
A stancolási eljárástól eltérően a titánlapgyapot belsejében az alakítási folyamat során zárt nyomástér alakul ki. A kialakított részek külső felülete nagy méretpontossággal és pontos formával rendelkezik. Az alkatrészek könnyebben kibonthatók, így nyersanyagot takaríthatunk meg. A mélység és a szélesség azonban viszonylag kicsi, és a formázás is nehézkes. Az így kialakított részek alul vékonyabbak, mint körülöttük.
3. Formázási módszer
Használjon kapcsolóformát. A különbség a szokásos préseléstől az, hogy a hőmérséklet magas, és a formázási sebesség sokkal lassabb.
Mivel a titánlemezek szuperplasztikus hőmérsékletén nehéz fémcsatlakozó formákat gyártani, és az illesztési pontosság is nehézkes (különösen az összetett formájú formák esetében), a titánlemezek szuperplasztikus alakítását ritkán alkalmazzák.







